|
TÁRSADALMI SZERZŐDÉS |
|
Az önkormányzati választások Nagykovácsi életében is változásokat hoztak. A testület átalakult, a polgármesteri posztot továbbra is Bencsik Mónika asszony tölti be. Kiemelendő, hogy egy társadalmi szerződés jött létre a község és a képviselő testület között, ami meghatározó erkölcsi értékű dokumentum a falu életében. Kérjük, olvassák el a szerződést –függetlenül attól, hogy kifejezetten Nagykovácsiról szól –, mert példaértékű lehet más önkormányzatoknak, testületeknek is.
Alulírottak – egyrészről polgármesterjelölt és képviselőjelöltek, továbbiakban Támogatott Jelöltek, illetve Támogatottak; másrészről a jelen szerződést kimunkáló Alapító Támogatók és a szerződéshez utólag csatlakozó Csatlakozó Támogatók, továbbiakban együtt Támogatók – attól a közös szándéktól vezérelve, hogy Nagykovácsi település számára egy reményeink szerint jobb és előremutató jövőképet biztosítsunk, Társadalmi Szerződést kötünk. Hiszünk abban, hogy a megkerülhetetlenül előttünk álló problémák és ránk váró nehézségek megoldása lehetséges, ha jó szándékainkat, erőinket és cselekedeteinket egyesítjük. Hiszünk abban, hogy a XXI. század elejének kihívásaira nem az önzés, nem mások érdekeinek és értékeinek lesöprése, nem a mások iránti kritikai készség magas szinten tartása és nem a kizárólagosságra törekvés adja a jó választ, hanem a bizalomra és az együttműködésre alapozó lelki, szellemi és anyagi építkezés. Hiszünk abban, hogy nekünk magunknak is jobbá kell válnunk, ha azt szeretnénk, hogy a körülöttünk lévő világ is jobbá váljon. Alulírottak a közöttünk épülő bizalom és együttműködés további erősítése és a párbeszéd folyamatos fenntartása érdekében az alábbiakban állapodunk meg. I. A fejlesztés, cselekvés irányai Támogatottak megválasztásuk esetén munkájukat az alábbi irányelvek megtartásával és betartásával fogják végezni. I/1. Településfejlesztés El kell készíteni a község minél szélesebb körű véleményét képviselő és tükröző hosszú távú stratégiai fejlesztési tervét. A tervet – a társadalmi tervezés gyakorlatának megfelelően – széleskörű társadalmi vita és helyi partnerségi párbeszéd alapján kell összeállítani. A fejlesztési terv centrumába a település és környezete társadalmi, környezeti és gazdasági fenntarthatósági szempontjait kell helyezni. A fejlesztési tervet harmonizálni kell a térség, illetve a régió fejlesztési koncepcióival. A kidolgozott és elfogadott fejlesztési terv alapján felül kell vizsgálni a már jóváhagyott szerkezettervet, és abban, valamint a fejlesztési tervet érintő testületi döntésekben érvényesíteni kell a stratégiai terv célrendszerét. A település teljes közigazgatási területén arra kell törekedni, hogy a fejlesztésekben a mennyiségi szempontok (bővülés, terjeszkedés stb.) helyett a minőségi szempontok (előrelátó tervezés, tartósság, településkép, igényesség, életminőség, közérzet stb.) kerüljenek előtérbe. A már eldöntött belterületbe vonásokon túl új területek lakó és üdülési célú bevonására addig nem kerül sor, amíg a jelenlegi fejlesztések a település egészének társadalmi és infrastrukturális élhetőségét nem veszélyeztetően, harmonikusan, a település teherbírásához igazodóan nem fejeződnek be. Az összes körülmény (a hitelfelvétel költségei az önkormányzatot terhelik és a késedelmes lakossági befizetések miatt az önkormányzat a fejlesztés átmeneti finanszírozására kényszerül) gondos mérlegelésével kell dönteni a csatornaberuházás folytatásáról Át kell tekinteni a Nagykovácsi Víziközmű Kft. működését és fel kell tárni azokat a fejlesztési és rekonstrukciós feladatokat, amelyek elvégzése esetén csökkenthetők az üzemeltetési költségek és ezzel megelőzhetők a későbbi irreális díjemelések. A helyközi közösségi közlekedést továbbra is biztosítani kell. Meg kell vizsgálni a helyi közlekedés kialakításának feltételrendszerét is. Kiemelten kell kezelni a helyi közutak fejlesztését, fenntartását és üzemeltetését. Szükségszerűség miatt el kell fogadni az Agglomerációs törvény által rögzített M0 nyomvonalat, mely a budapesti viszonylatú gépjármű forgalom számára biztosíthatja a normális közlekedés fenntartását. A várható lélekszám növekedés miatt különösen indokolt, hogy a közbiztonság javítása érdekében a Polgárőrség és a Készenléti Szolgálatok illetőleg a Tűzoltóság mellett a hivatásos rendőri jelenlét is szervezett formában valósuljon meg. Tisztán kell látni, hogy a fejlesztések jelentős része csak külső források bevonásával valósítható meg, ezért folyamatosan és kiemelt figyelemmel kell foglalkozni a megnyíló pályázati (központi, megyei, regionális, EU) lehetőségekkel. Ezek megszerzése érdekében modernizálni kell az erre a célra szolgáló szervezeti felépítést (szakértők bevonása, profi pályázatíró cégek megbízása stb.). I/2. Oktatás, nevelés ÓVODA Közösségünk legfiatalabb tagjai képviselik a település jövőjét: az óvodára fordított figyelem a település jövőjére irányuló figyelem. A kisgyermekes családok számára az óvoda a helyi életminőség legfontosabb tényezője. A működtetés során törekedni kell a gyermekbarát csoportlétszámok kialakításához szükséges személyi és infrastrukturális feltételek biztosítására. A folyamatosan növő gyermekszámmal lépést tartva kell növelni az önkormányzati óvoda befogadóképességét. A jelenlegi infrastruktúra pót- és félmegoldások helyett jelentős beruházásokat igényel, ami tovább nem halogatható. Nem az önkormányzat fenntartásában működtetett óvodával közoktatási megállapodás akkor köthető, ha a férőhelyigény, a nevelési program és egyéb jogi feltételek azt lehetővé teszik és az önkormányzat érdeke, illetve az átlagos ellátást igénylők érdekei nem sérülnek. ISKOLA A magas színvonalú 8-osztályos általános iskola a település jelene és jövője szempontjából kiemelt fontosságú, az iskola anyagi és erkölcsi támogatását ennek megfelelően kell biztosítani. A gyermekes családok számára az iskola a helyi életminőség legfontosabb tényezője. Arra kell törekedni, hogy az iskola – tanári karával, önszerveződő szülői közösségeivel, nyilvános programjaival – a település számára szellemi és kulturális kisugárzással bíró, közösségformáló intézménnyé válhasson. A folyamatosan növő gyermekszámnak megfelelően olyan tudatos fejlesztésben kell gondolkodni, amely ellensúlyozza a budai iskolák elszívó hatását. A mai kor kihívásaival lépést tartva készségfejlesztő és specializálódást biztosító tagozatok kialakítására, illetve bővítésére van szükség: intenzív nyelvtanulási lehetőségek biztosításával, a testnevelés és sportélet fejlesztésével. A művészetoktatás a készség- és személyiségfejlesztés illetőleg a közösségformálás egyik alappillére. Községünkben 10 éve működik a Nagykovácsi Alapfokú Művészeti Iskola. Minden erkölcsi támogatást és a lehetőségekhez igazodó anyagi támogatást meg kell adni ahhoz, hogy az intézmény magas szintű munkáját továbbfolytathassa. A sajnálatosan nagy számban csellengő, kallódó fiatalok szabadidejének tartalmassá tétele valamennyiünk érdeke, ennek egyik eszköze az iskolai napközi, tanulószobai rendszer és szakkörök bővítése oly módon, hogy a magasabb évfolyamok tanulóinak tartalmas délutáni elfoglaltsága is biztosítva legyen. A színvonalas oktatás méltó körülményeinek megteremtése érdekében folytatni kell az iskolaépület felújítását. I/3. Fiatalok és sport A XXI. század az információs lehetőségek fejlődésének az időszaka, meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy a községi fiatalok azonos feltételek mellett naprakész információkhoz jussanak az őket körülvevő világról. Ennek érdekében olyan központot kell kialakítani az „Öreg Iskolában”, ahol hozzá tudnak férni fejlődésük érdekében a szükséges információkhoz. Ezen túl olyan tanfolyamokat, előadásokat kell szervezni, amelyek segítik a fiatalok eligazodását a világban. A tudás megszerzésének feltételeit bővíteni kell, mindezt úgy, hogy ne teher legyen a számukra. Az önkormányzatnak ki kell alakítania a továbbtanulni vágyók, de anyagi nehézségekkel küzdők számára egy támogatási rendszert, amely érvényesíti az esélyegyenlőség elvét. A tanuláson túl a szabadidő színvonalas és tartalmas eltöltésének feltételeiről is gondoskodni kell, illetve olyan közösségformáló alkalmakat kell támogatni, amelyek segítik az ún. csapatszellem, az együvé tartozás érzésének kialakulását. Fontosnak tartjuk Nagykovácsi sportéletének tudatos fejlesztését, mert ez hozzátartozik a fiatalok egészséges fejlődéséhez és hasznos az egész közösség számára. Ennek érdekében a gyermek, ifjúsági és tömegsportot kell támogatni. Lehetőség szerint biztosítani kell ezen területek hosszú távú támogatását, külső források bevonásával is. Fontos a Nagykovácsiban élő sportolók, testnevelő tanárok, szakedzők bevonása a finanszírozás rendszerének kidolgozásába. Gondoskodni kell az óvodai és iskolai sportélet összehangolásáról. Az Önkormányzat rendelkezésére álló összegekből elsősorban az edzők és szakemberek munkáját célszerű támogatni. Lehetőség szerint biztosítani kell a tehetségesnek bizonyult gyerekek jövőjét (szerződéskötés az adott sportágban Budapesten lévő legjobb klubokkal, a gyermekek versenyezési feltételeinek megteremtetése érdekében). I/4. Idősek Az idősek gondozásában – hivatkozva az 1993. évi III. törvényre, mely magában foglalja a szociális ellátásokat – legjobban az idősek napközi otthona hiányzik Nagykovácsiban. Egy ilyen intézményben mód nyílna a mosásra, fürdésre, melegedésre, barátkozásra, foglalkozásokon való részvételre. A nappali étkezés is megoldott lenne, és lehetőség nyílna, hogy ne mindenki magányosan birkózzon meg a múló évek nehézségeivel, hanem közösségben tölthesse el az élet egy nehéz szakaszát. Fontos az ünnepek alkalmával külön figyelmet szentelni a magányosan élőkre, és a család hiánya miatti egyedüllétet csökkentve számukra helyet és programot biztosítani. Mindezen túl a szociális hálót erősíteni kell helyben. I/5. Kultúra Nagykovácsiban a felmérések szerint minimum 90 művész él, akik foglalkozásszerűen űzik mesterségüket. Szélesedő értelmiségi réteg alakul, mely igényli és támogatja a kulturális eseményeket. Az egyre erősödő folyamatok előrevetítik egy kultúrát, sportot, rekreációs és turisztikai lehetőségeket kínáló szolgáltató falu képét. Túl a szokásos nemzeti és vallási ünnepek megtartásán, lebonyolításán, az erőket egy jóval szélesebb jövőre kell koncentrálni. Ki kell építeni Nagykovácsi természeti adottságaira támaszkodó és azt megőrző, az itt lakók szellemi potenciáljára építő kulturális és turisztikai központot, illetőleg hálózatot, amely adott esetben szálláslehetőség bővítést is eredményezhet (régi turistaházak felújítása, panziók, erdei iskola, fizetővendég-hálózat kiépítése). Ennek megvalósítása érdekében kezdeményezni kell egy széles társadalmi szakértői kör munkájára támaszkodó – a megnyíló pályázati lehetőségek megragadását célzó – tervező munka megindítását. Ehhez mozgósítani kell a Nagykovácsiban élő, a kultúra, turisztika és térségi fejlesztés kérdéseiben jártas szakértőket, bevonva őket a tervező munkába és egy pályázat megalapozását szolgáló tanulmány elkészítésébe. Célszerű rendezvények, fesztiválok, kongresszusok stb. szervezésével idecsábítani a környező településekről és Budapestről a látogatókat. Szükséges az összefogás a Tisza-kastéllyal és minden helyi érdekelttel. Tudatosítani kell a múltat, felhasználva a kor technikai lehetőségeit és a helyi személyi adottságokat. Fontos megerősíteni a kapcsolatokat a kitelepített német kisebbséggel, élővé tenni azokat. Kötelességünk hagyományaikat és a múlt tárgyi emlékeit visszaállítani. Fontos feladat bekapcsolni a fiatalokat a művészeti életbe, vagy mint művész, vagy mint művelődésszervező, a különböző területek felelőse. I/6. Egészségügy Folyamatban van a két felnőtt háziorvos mellett a harmadik praxis kialakítása is, emellett egy gyermekorvos és a védőnői, valamint a fogorvosi szolgálat elegendőnek tűnik. Az ügyeleti rendszer változatlan központi ügyeleti rendszerben való ellátása továbbra is indokolt. Amennyiben továbbra is az önkormányzat kötelező feladata marad a helyi alapfokú egészségügyi ellátás, úgy maradéktalanul biztosítania kell a jogszabályok által előírt feltételeket. Át kell gondolni az ellátás helyi elosztását, azaz a község súlypontjának eltolódása miatt, a belterületbe vonás utáni új településközpontra is „ki kell helyezni” az ellátást. A korábban tervezett új rendelő központ létesítésének helye fentiek miatt újraértékelendő, a leendő önkormányzat elodázhatatlan feladata a kérdés újratárgyalása és a legelfogadhatóbb variáció megvalósítása. Amennyiben jogilag lehetséges, kerülni kell az irányított betegellátási modell alkalmazását Az önkormányzat támogassa a szűréseket, az életmód-programokat, a szenvedélybetegségek kezelésének formáit. I/7. Az önkormányzat költségvetése Az önkormányzat 2006. évi tervezett bevétele 955 millió Ft, amelyből - 14% normatív állami támogatások és hozzájárulások; - 20% átengedett központi adók (SZJA és gépjárműadó); - 10% hitel; - 14% helyi adók; - 26% ingatlaneladások bevétele; - 16% egyéb helyi bevételek. Fejlesztési feladatokat eddig döntően saját ingatlanok eladásából lehetett finanszírozni, ezért fontos feladat további energiák befektetése pályázati és más külső források bevonásába, mert az ingatlanok eladásából származó bevételek arányát folyamatosan csökkenteni kell. A tervező munka során tudatosítani kell a képviselőkkel, hogy jelenleg Nagykovácsi Önkormányzatának a jogszabályok által előírt összes kötelező feladat ellátása (tehát a szükséges működési források biztosítása) is gondot okoz. Kiemelt feladat és lehetőség a mintegy 1000 fő életvitelszerűen itt lakó, de állandóra be nem jelentkezett állampolgár megnyerése azon gondolat számára, hogy az igénybevett műszaki-társadalmi infrastruktúrák fenntartásához és fejlesztéséhez jelentősen hozzá tudnának járulni, amennyiben állandó nagykovácsi lakcímet létesítenek. Ez esetben ugyanis személyi jövedelemadójuk egy részét a település kapná meg. A költségvetés biztonságáért a képviselő-testület, a végrehajtás szabályosságáért a polgármester a felelős. Ezeket az elveket az önkormányzattól független külső feltételek (csökkenő állami támogatások, növekvő elvárások) mellett is be kell tartani. A költségvetés biztonságának egyik fontos garanciája, hogy a mindenkori hiteltörlesztés évi összege ne haladja meg az összes éves kiadás 4%-át. A fejlesztések pénzügyi tervezésénél a minőség, a biztonságos – a település erejét meg nem haladó – finanszírozhatóság és a hosszú távú üzemeltethetőség szempontjait kiemelten kell kezelni. I/8. Az önkormányzat vagyongazdálkodása Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és forgalomképes vagyonból áll. A törzsvagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes, ezért szabadon nem használható. A forgalomképtelen törzsvagyont elidegeníteni vagy megterhelni nem lehet. Törekedni kell az önkormányzati működés veszélyeztetése nélkül arra, hogy a vagyonelemek értékesítéséből származó bevételek ne a működést szolgálják, hanem fejlesztési elképzelések valósuljanak meg általuk. Ennek az elvnek az érvényesülése érdekében a jelenleg működő önkormányzati gyakorlatot kell folytatni, azaz a vagyonbevételeket elkülönített számlán (vagyonalap) kell kezelni, így nyomon követhető annak felhasználása. A még nem hasznosított önkormányzati tulajdonú vagyonelemeket oly módon kell a fejlesztési célok érdekében felhasználni, hogy az egyszeri nagyobb bevételek mellett legyen olyan beruházás, mely hosszútávon állandó előre tervezhető bevételt jelent a helyi költségvetés számára. I/9. Környezetgazdálkodás Nagykovácsi egyik legjelentősebb értéke és leginkább veszélyeztetett területe a község és környezetének a természeti adottsága. Az elmúlt években – különösen a település gyors túlnépesedése és a környezeti fenntarthatósági szempontok elhanyagolása miatt – nőtt a meglévő értékek veszélyeztetettsége. Nem fogalmazódott meg a község és környezetének – a térség többi szereplőjével egyeztetett – környezetgazdálkodási koncepciója és intézkedési terve, míg a veszélyeket fenntartó folyamatok erősödtek. A község stratégiai fejlesztési tervével, azon belül is a környezeti fenntarthatósági célokkal szinkronban meg kell fogalmazni a település és környezete környezetgazdálkodási programját és intézkedési tervét. A programban meg kell határozni a település és környezete pontos „környezeti értéktérképét”, a stratégiai prioritásokat és azok kezelésének módját. Az intézkedési tervben részletesen le kell írni a környezeti értékek megóvását szolgáló feladatokat, úgymint: - a belterületi növekedés és a beépítési terhelés hozzáigazítását a település teherbíró képességéhez; - a hulladékgazdálkodási feladatok ellátása, - a zöld- és gondozott területek növelésének megteremtése; - a természetvédelmi területek ütközőzónáinak megóvása; - a lakossági környezettudatosság és értékmegóvó magatartás fejlesztése. A környezetgazdálkodási program kidolgozását egyeztetni kell a környező településekkel, a szakhatóságokkal, illetve be kell vonni a helyi lakosság széles körét. I/10. Helyi történelmi egyházak Az egyházak fennállásuk során mindig is képviselték az olyan általános és alapvető értékeket, mint az emberi méltóság és egyenlőség, a szeretet és szolidaritás, az elesettek támogatása és a tolerancia, a munka tisztelete és az anyagi javak megfelelő értékelése, az ünnepek megbecsülése és a káros szélsőségek elleni küzdelem. A vallási közösségek tagjai és vezetői hitbeli meggyőződésüktől függetlenül is polgárai a településnek, így mint felelősen gondolkodó értelmes, jóakaratú embereknek jól felfogott érdekük és erkölcsi kötelességük, hogy saját pátriájuk helyzetének előmozdításán fáradozzanak. Az egyházak társadalmi beágyazódottságuknál fogva komoly közösségformáló erővel bírnak, ezért az önkormányzat érdeke a velük való partneri viszony kialakítása és fenntartása. A felek közötti együttműködést az állam és az egyház elválasztását tiszteletben tartva a kölcsönösség és az egyenrangúság elve kell hogy meghatározza. A közös munka során lehetőséget kell biztosítani a feleknek, hogy az egymás érdeklődésére igényt tartó ügyeket megismerhessék, és azzal kapcsolatosan véleményt nyilváníthassanak, álláspontjuk kölcsönös tiszteletben tartása mellett. A határok figyelembe vételével az oktatás, a nevelés, a kultúra és a szociális élet területén meg kell találni azokat a konkrét feladatokat, amelyek ellátásával a település lakóinak jobb életét szolgálják. Így jelentős előre lépés érhető el a lakosság erkölcsi tartásának megszilárdításában és életminősége javításában. I/11. Civil szervezetek A településen több önálló civil szervezet és laza csoport-formáció működik, amelyek alkalomszerűen együttműködnek egymással is. A civil szervezetek egy-egy településrész fejlesztését, illetve a település egészének fejlődését, valamint a helyi kulturális, szociális és közéleti aktivitást szolgáló tevékenységet folytatnak. A helyi civil szerveződések laza és eseti együttműködést tartanak fenn az önkormányzattal és a választott testülettel. Az önkormányzat évente irányadóan a működési kiadások 1 %-ának megfelelő összeggel támogatja a helyi civil szervezetek működését és programjait. Átlátható partnerségi keretek közé kell helyezni, valamint tematikussá kell tenni az önkormányzat és a civil szervezetek közötti kapcsolatot. A civil szervezetekkel közösen át kell tekinteni az önkormányzati szolgáltatásokban a stabilan működő civil szervezetekkel a munkamegosztás kiszélesítésének lehetőségét. Elő kell segíteni a települési Civil Fórum folyamatos működését, valamint lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a Fórum delegáltjai Az eddigi tapasztalatok és az előttünk álló évek gazdasági kilátásai alapján könnyen elképzelhető, hogy a fenti célok (illetve az azok megvalósítását szolgáló konkrét fejlesztések, ráfordítások) a következő önkormányzati ciklusban mind nem valósíthatók meg, illetve egyes célok teljes körűen nem érhetők el. A pénzügyi eszközök korlátai miatt tehát, célszerű a megfogalmazott fejlesztések, feladatok között fontossági sorrendet megállapítani. A rangsorban hátrébb álló programok terhére kell az előrébb álló programokat előnyben részesíteni. Fontos elv, hogy csak azokat a programokat szabad együttesen támogatni, amelyek megvalósíthatósága a fejlesztés és a tartós működés fenntarthatósága szempontjából egyaránt biztosítható. A javasolt rangsor: 1. Az önkormányzati óvoda befogadóképességének növelése, valamint az általános iskola felső tagozata magas színvonalú működésének kiemelt támogatása és a továbbtanulni vágyó rászoruló fiatalok támogatási rendszere. 2-5. Infrastrukturális feladatok - A Nagykovácsi Víziközmű Kft. későbbi üzemeltetési költségeit csökkentő fejlesztések és rekonstrukciók - A szükségessé váló (megfelelő finanszírozási konstrukcióval biztosított) ütemezett csatorna hálózat bővítés - A helyi közutak fejlesztése, fenntartása és üzemeltetése - A helyközi közösségi közlekedés további biztosításához szükséges önkormányzati hozzájárulás 6-9. - Az „Öreg Iskola” további fejlesztése, ide koncentrálva a fiatalok számára javasolt információs központot, a kulturális és turisztikai központot, továbbá lehetőség szerint az idősek napközi otthonát - A harmadik felnőtt háziorvosi praxis kialakítása - Az iskolaépület felújítása - Közbiztonság javítása 10-13. - A helyi történelmi egyházak rendkívüli beruházásainak támogatása - A helyi sport finanszírozása - A civil szervezetek támogatása - A zöld és gondozott területek növelése II. A Támogatottak és Támogatók közötti partnerség és a képviselő-testület működésének átláthatósága. A képviselő-testület munkáját a folyamatos és aktív partnerségi együttműködésre kell helyezni és biztosítani kell a működés átláthatóságát. Olyan együttműködési formát kell kialakítani, amely lehetővé teszi a lakosság állandó és érdemi tájékoztatását, illetve el kell kerülni, hogy a választott testület megbízatásának elnyerése után befelé forduljon. A testületi tagoknak a lakosság széles rétegei felé biztosítaniuk kell az átlátható érdekviszonyokat, valamint – ugyancsak átlátható módon – rendezni kell a döntések során az összeférhetetlenségi szabályokat. Ennek érdekében közzé kell tenni (pl.: honlapon) a testületi tagok és közvetlen hozzátartozóik magánérdekeltségeinek, üzleti és szakmai civil kapcsolatainak listáját. Sok konfliktus kialakulásának, rémhírek terjedésének és terjesztésének oka a tájékozatlanság, a döntések okainak és hátterének nem ismerete. Ennek ellensúlyozására, továbbá egymás törekvéseinek jobb megértésére, a bizalom építésére és egymás munkájának hatékonyabb támogatására beszélgetési lehetőségeket kell biztosítani. Támogatottak vállalják, hogy megválasztásuk esetén a Polgármester és a Képviselők közül egy ezzel a feladattal megbízott személy rendszeresen – irányadóan negyedévente – az Alapító Támogatók és az érdeklődő Csatlakozó Támogatók rendelkezésére áll egy baráti beszélgetésre. A beszélgetés helyére és időpontjára vonatkozó kezdeményezést az Alapító Támogatók teszik meg. A Támogatottak tudomásul veszik, hogy a Támogatók a beszélgetéseket követően kialakított véleményüket a településen nyilvánosságra hozhatják. Ugyancsak elfogadják, hogy a beszélgetések, tájékoztatók, személyes beszámolók nem kielégítő eredménye és/vagy a Társadalmi Szerződés szellemének és elfogadott kötelmeinek megsértése estén a Támogatók kezdeményezhetik a Támogatott nyilvános elmarasztalását, illetve a választott testületi tagságról történő lemondását. A Támogatók nem kérhetik számon a Támogatottakon az olyan képviselő testületi döntését igénylő rendkívüli napirendi pont, vagy más szükségessé váló rendkívüli intézkedés keretében történő állásfoglalást, amely tekintetében a Társadalmi Szerződés nem ad eligazítást és amelynek előzetes megkonzultálására (pl. időhiány miatt) nincs mód. Alapító Támogatók vállalják, hogy a Támogatottak kérésére rendelkezésre állnak: - előre meghatározott témákban konzultációra, véleményezésre, javaslatok megfogalmazására, tanácsadásra; - kiemelt ügyekben testületi üléseken és lakossági fórumokon való megjelenésre és ott az előre egyeztetett – az I. pontban rögzített elvekkel összhangban álló - közös álláspont kifejtésére és támogatására. Ezen alkalmakra vonatkozó kezdeményezés a Támogatottak feladata. Amennyiben a képviselő testület döntését igénylő konkrét napirendi pont, vagy más szükségessé váló intézkedés esetében a Támogatók (illetve általuk ezzel a feladattal megbízott Támogató) a Támogatottak kezdeményezése ellenére nem foglalnak állást, úgy a Támogatóknak sem kollektíven, sem egyénileg nincs joguk nyilvánosan számon kérni a Támogatottakon döntésüket. Támogatók vállalják azt is, hogy: - Nagykovácsi települést munkájukkal, a rájuk háruló közterhek befizetésével, közösségeik fejlesztésével fenntartják és gyarapítják; - életvitelükkel mások számára jó példát adnak; - helyi polgárként tiszteletben tartják, védik és gyarapítják közös történelmi, kulturális, természeti és épített örökségünket és értékeinket; - lehetőségeiknek megfelelően a szakmájukhoz kapcsolódóan tudomásukra jutott – az önkormányzat számára fontos híreket, információkat eljuttatják az önkormányzathoz, hogy annak legyen ideje felkészülni a rá váró problémák megoldására.
Alapító Támogatók:
Oberfrank Pál Zupán Tibor Bárdos Iván Bíró István Csabai Ferenc Dr. Antalóczy Péter Viszket Márton Juhász Róza Richly Gábor Trencsényi László Vladár Csaba Dr. Bretscher Lívia Mensáros Péter Mátyus Attila Gados Béla Lorenz Dávid Dienes Gábor
|